Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társas vállalkozástól jövedelmet vesz fel. Hozzátesszük, hogy a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...melyeket az új törvény majd tételesen felsorol. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottszemély utáni szja- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve aTbj-tv. rendelkezései az irányadóak. Tehát alapesetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A §(1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.