13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Biztosítási jogviszony az EU-ban
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak a munkavállalónak, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonyában a munkaideje 2022. november 1-jétől heti 1 órára módosul, önkéntes ügyeleti tevékenység ellátása mellett, és mellette Svédországban dolgozik főállásban? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, tekintettel arra is, hogy a külföldi jogviszony létrejötte ellenére, várhatóan 4 hónapig az állandó lakcíme Magyarországon lesz, életvitelszerűen egyelőre itt lakik?
2. cikk / 13 Ausztriában dolgozó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosított marad Magyarországon egy mezőgazdasági őstermelő, aki Ausztriában vállalt munkát, vagy az ausztriai munkaviszonyára tekintettel itthon nem terjed ki rá a biztosítás? Kell szociális hozzájárulási adót, illetve személyi jövedelemadót fizetni Magyarországon ebben az esetben, ha egyébként Ausztriában megtörténik az adófizetés?
3. cikk / 13 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
4. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
5. cikk / 13 Alkalmi munkavállaló napidíja
Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
6. cikk / 13 Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
7. cikk / 13 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó külföldi munkavállalása
Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?
8. cikk / 13 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
9. cikk / 13 Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
10. cikk / 13 Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
