Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...vagy egy megbízási jogviszonyban munkát végző személy havi járulékalapja nem éri el a minimálbért, és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le kell rónia a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el.Az ügyvezető társas vállalkozóként történő járulékfizetési kötelezettségét azonban jelentősen befolyásolja egyetemi hallgatói státusza, hiszen – amennyiben nappali tagozatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetése

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell elbírálni a külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetési kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés konkrétumok híján még általánosságban sem válaszolható meg. Ugyanis a külföldi állampolgárságú ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét számos körülmény befolyásolja. Az egyik lényeges körülmény az ügyvezető állampolgársága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...is hozzá szeretne járulni a betéti társaság sikeres működéséhez, többféle jogviszony közül választhat. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása során – a fentiekben leírtakon túl – sok befolyásoló körülményt figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Végezheti-e napi kétórás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet az a kft.-tag, aki a törvényi változások miatt 2012. január 1-jétől biztosítottá vált, és főfoglalkozású társas vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat? Hogyan kell ebben az esetben rendezni a jogviszonyát? Mellékfoglalkozású társas vállalkozó lesz, vagy egyáltalán nem kell szerepeltetni a számfejtésben?
Részlet a válaszából: […] ...eleve társas vállalkozónakminősült, ügyvezetőként már nem tekinthető társas vállalkozónak, és ezen ajogcímen nem keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben az ügyvezetővel 2 órás munkaidő mellettmunkaviszonyt létesítene a társaság, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint gazdasági társaságot üzletszerű közösgazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. A törvény a megalakítotttársaságok működését szabályozza, és nem tartalmaz előírásokat a tevékenységszüneteltetésének esetére. A Gt. 86. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.