Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személy egyéni és társas vállalkozást is folytat, akkor - a 36 órához hiányzó egy óra miatt - minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanezen okból viszont nincs akadálya annak, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] ...36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel mind az egyéni, mind pedig a társas vállalkozásában mentesül a minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.

Részlet a válaszából: […] ...státuszára tekintettel társas vállalkozónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, és – jóllehet minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli – 1452-es kóddal ("Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Egyéni cég tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
Részlet a válaszából: […] ...nem nappali tagozatos diák, illetve nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha– táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...az nem tartalmazza az egyéni fejlesztési idő tartamát. Ennek megfelelően az egyéni vagy társas vállalkozó minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége vagy a kisadózó biztosítási kötelezettsége szempontjából tartamát a heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, amennyiben ebben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.A fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
1
2
3
5