20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
2. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
3. cikk / 20 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
4. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
5. cikk / 20 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
6. cikk / 20 Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
7. cikk / 20 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
8. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
9. cikk / 20 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
10. cikk / 20 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
