Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem -, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-előleg-levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettségen túl nem terheli adó-, eho-, szociálishozzájárulásiadó- vagy járulékfizetési kötelezettség a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése kapcsán. Ugyanez mondható el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg-alapot nem képező – jövedelmek helyett a munkaszerződésükben meghatározott alapbér figyelembevételével teljesítette a járulékfizetési kötelezettséget. Az adott hónapban ugyanis járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai

Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...annyi mondható el, hogycsak azoknak a tagoknak nyújtott temetési segély tekinthető adómentesnek, ésnem keletkezik utána sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség, akikmunkaszerződés alapján munkaviszonyban állnak a szövetkezetnél, és a temetésisegélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve teszeleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló ténylegesmunkabére nem éri el ezt az összeget.Ez utóbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...és a külszolgálatból származó jövedelem után azáltalános szabályok szerint mind a foglalkoztatónak, mind a munkavállalónakjárulékfizetési kötelezettsége áll fenn. Tehát a munkaadó a 29 százalékostársadalombiztosítási, míg a munkavállaló a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.