Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-előleg-levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettségen túl nem terheli adó-, eho-, szociálishozzájárulásiadó- vagy járulékfizetési kötelezettség a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése kapcsán. Ugyanez mondható el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Beltag járulékai külföldi munkaviszony esetén

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság havi minimális járulékfizetésre kötelezett beltagját abban az esetben, ha június hónaptól Norvégiában munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége társas vállalkozóként továbbra is fennáll Magyarországon. A havi minimális szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség alól viszont heti 36 órás munkaviszonyára (feltéve hogy a foglalkoztatása eléri ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Indiai állampolgárságú kiküldött közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett juttatás az Szja-tv. szerinti összevontadóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Utána járulék, illetve – lévénszó külföldinek minősül személyről – százalékos eho fizetetésének akötelezettsége fel sem merülhet.A jövedelem az Indiával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...és a külszolgálatból származó jövedelem után azáltalános szabályok szerint mind a foglalkoztatónak, mind a munkavállalónakjárulékfizetési kötelezettsége áll fenn. Tehát a munkaadó a 29 százalékostársadalombiztosítási, míg a munkavállaló a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartoznak, s így az általános szabályokszerint kell a biztosítási kötelezettségüket elbírálni, illetve utánuk ajárulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A Magyar Köztársaság és aJugoszláv Szövetségi Köztársaság – mely 2003. február...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] ...atételes eho-t megfizetni.A német állampolgár személyes közreműködés hiányában elevenem biztosított Magyarországon, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettségnem merül fel.A Németországban munkát végző magyar állampolgárokkiküldetésük első évében még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatja, rá a biztosítás nem terjed ki, járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik [Tbj-tv. 11. § ba) pont]. Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.