Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet díjazás nélkül látja el az érintett, így – jövedelem hiányában – valószínűleg külföldön sem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ezt azonban teljes bizonyossággal a külföldi állam belső jogszabályai alapján lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 42. §-ának (8) bekezdése rendelkezik az egyidejűleg fennálló egyéni és társas vállalkozásról, és eszerint a járulékfizetési kötelezettség valóban egyéni vállalkozóként áll fenn (bár ez esetben is nyilatkozhat, hogy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos tagja – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján – társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy utána a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó egyéni vállalkozó. A kisadózói jogviszony semmilyen jelentőséggel sem bír a társas vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak (nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli –, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra jogosít.Ugyanakkor a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozónak a folyósítás tartama alatt nincs minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége [Szocho-tv. 9. § (1) a) pontja, illetve Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja], tehát a 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...ellenére már február hónapra is terheli a minimumadó- és járulékfizetés.Nem volt ez mindig így, hiszen a 2012. év végéig a minimális járulékfizetési kötelezettségnek éves szinten kellett eleget tenni, azaz göngyölni kellett a járulékalapot. Így például annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaznia".Ennek megfelelően az átalányadó alapját módosítani és önellenőrzést lefolytatni nem kell. A nyugdíjazástól mindössze a járulékfizetési kötelezettség módosul: az átalányadó alapja után már csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell leróni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
1
2
3
5