Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelemkorlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor az e havi nyugellátást vissza kell fizetni.Ami az adózási és járulékfizetési kötelezettséget illeti, alapvetően attól függ, hogy milyen jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatására.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nemáll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerintiösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló biztosítási jogviszonya magyarországibiztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem befolyásolja.Ettől függetlenül Magyarországon biztosításikötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.