Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak, egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak.2020. március, április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...koronavírus-világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzet időtartama alatt 2020. március, április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...jogosultság, akkor az igénylő jogosult az adókedvezményre. Ugyanakkor ez a jogosultság a társadalombiztosítási jogállását és a járulékfizetési kötelezettségét nem érinti.A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelemkorlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor az e havi nyugellátást vissza kell fizetni.Ami az adózási és járulékfizetési kötelezettséget illeti, alapvetően attól függ, hogy milyen jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatására.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.Az előzőeken túl 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség is terheli, amennyiben a nyugdíj folyósítása szünetel.Amennyiben a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli. A nyugdíjas munkavállalót a 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulék és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetettjárulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettségmegállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék fizetésére kötelezett.Az olvasónk kérdésében szereplő munkavállaló egyéni járulékfizetési kötelezettségére nem találunk semmilyen utalást, ezért röviden sorra vesszük az "alaplehetőségeket"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...adó miatt is. A jogalkotó ismét életre hívja a kezdő egyéni vállalkozó kategóriáját. Az egyéni vállalkozó kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.