48 cikk rendezése:
1. cikk / 48 Balesetitáppénz-jogosultság lejárta
Kérdés:
Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
2. cikk / 48 Ekhós megbízott
Kérdés: Összegtől függetlenül le kell vonni a 15 százalékos, illetve nyugdíjas esetén a 9,5 százalékos ekhót, vagy vizsgálni kell, hogy eléri-e a minimálbér 30 százalékát a megbízási díj összege abban az esetben, ha a megbízott rendelkezik egy heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, és a megbízási szerződéssel összefüggésben az ekhós közteherfizetésről nyilatkozott?
3. cikk / 48 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
4. cikk / 48 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
5. cikk / 48 Biztosítási jogviszony az EU-ban
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak a munkavállalónak, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonyában a munkaideje 2022. november 1-jétől heti 1 órára módosul, önkéntes ügyeleti tevékenység ellátása mellett, és mellette Svédországban dolgozik főállásban? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, tekintettel arra is, hogy a külföldi jogviszony létrejötte ellenére, várhatóan 4 hónapig az állandó lakcíme Magyarországon lesz, életvitelszerűen egyelőre itt lakik?
6. cikk / 48 Keresőképtelenség egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon táppénzre egy egyéni vállalkozó, aki két éve folytatja a tevékenységét, de április 17-től szünetelteti a vállalkozását, és május 22-től keresőképtelen, előreláthatóan nagyon hosszú ideig?
7. cikk / 48 Méltányosság keresőképtelenség esetén
Kérdés: Jogosulttá válhat valamilyen módon ellátásra az a munkavállaló, aki 2022. július 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. július 26-tól daganatos betegsége miatt műteni fogják? A dolgozó korábbi, 20 éves munkaviszonya 2022. május 31-én szűnt meg, ezért 14 nap után a kifizetőhelynek meg kell szüntetnie a táppénz folyósítását, a keresőképtelensége viszont előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. Az érintett munkavállaló egyedülálló, gyermeke nincs, és egyéb támaszra sem számíthat.
8. cikk / 48 Kitoloncolt török állampolgár közterhei
Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
9. cikk / 48 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
10. cikk / 48 Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
