Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíj-folyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a biztosítási, és terheli a járulékfizetési kötelezettség.Annál is inkább, mivel a kérdésben említett munkavállaló a nyugdíj összegének az ismeretében akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személy egyéni és társas vállalkozást is folytat, akkor - a 36 órához hiányzó egy óra miatt - minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanezen okból viszont nincs akadálya annak, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának idején ugyanis a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, így nem valósul meg a heti 36 órás foglalkoztatás. Járulékfizetési kötelezettség azonban az ellátás folyósítására tekintettel nem keletkezik, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot meghaladó bevétele nem vehető őstermelői járulékalapként figyelembe, és így 2014-ben ezen tevékenysége alapján vagy nincs járulékfizetési kötelezettsége, vagy – élve a választási lehetőségével – egy tetszése szerinti összeg után vállalja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hölgy 2012-től az általános szabályok szerint biztosított egyéni vállalkozóként tett eleget (legalább a minimálbér alapulvételével) járulékfizetési kötelezettségének egészen 2013. március 31-ig. Ezt követően viszont szünetelteti az egyéni vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kis­adózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől változtak a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó szabályok. Főszabály, hogy csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló, azaz az utolsó biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) fizetni. A járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Bejelentés a társadalombiztosítás felé

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosítás felé?
Részlet a válaszából: […] ...szerveik – igényelbírálási eljárásuk során – az ellátások jogszerű megállapításával összefüggésben ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését, és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.