Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] ...x 34 százalék = 26 520 forint a havi fizetendőösszeg. Amennyiben a megállapodás alanya biztosított lesz, amegállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.A megállapodás megkötéséhez az alábbi okmányok szükségesek: a) személyi azonosságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nemáll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerintiösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...Abíróság által megítélt kamat az Szja-tv. 65. § (2) bekezdése alapján egyébjövedelemként személyijövedelemadó-köteles. A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségével élni.A foglalkoztatónak a jövedelemszerző tevékenység alapját képező jogviszony milyensége alapján kell meghatároznia a járulékfizetési kötelezettséget. Az egyetemista által végzett szellemi tevékenység jellegéből fakadóan a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] ...másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A helyes megoldás mindenkor a vonatkozó szerződések és egyéb körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie. Tehát vállalkozói kivét hiányában nincs járulékfizetési kötelezettsége, mindössze az egészségügyi hozzájárulás fizetését kell teljesítenie. Ettől némiképp eltérő annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2