Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munka-viszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó április 20-ig többes jogviszonyban állt, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel mentesült a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban április 21-től megszűnt, hiszen ezen időponttól már nem állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosítási jogiszonya egy kft. tagjának, aki a társaság ügyvezetését ingyenesen, megbízási jogviszonyban látja el abban az esetben, ha a főfoglalkozású munkahelyén a jelenlegi táppénzének lejárta után fizetés nélküli szabadságon lesz, tekintettel arra, hogy nem vette fel a munkáltató által előírt Covid elleni oltást? Változik valamilyen módon a helyzet, ha az ügyvezető havi 60 000 forint megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...főfoglalkozású munkaviszonyát (amelyben munkaideje elérte a heti 36 órát) figyelembe véve eddig mentesült a havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség alól, illetve jövedelem hiányában egyáltalán nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Keletkezett járulékfizetési kötelezettsége egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, emellett pedig főállású egyéni vállalkozóként fizeti a közterheket, de a vészhelyzet ideje alatt több hónapon át szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó, akit – mivel nem diák, és nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel.Emellett megbízási jogviszonyban ügyvezető. Mivel azonban nem tagja a cégnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő, aki emellett egyéni vállalkozó is, szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, vagy őstermelőként válik biztosítottá? Amennyiben őstermelőként lesz biztosított, akkor mi alapján kell megfizetnie a járulékokat, ha tavaly, noha már őstermelő volt, nem volt őstermelői bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnek minősülő őstermelőről van szó, járulékalapját a 2019. évi bevétele alapján kell meghatározni. Tekintve, hogy ez 0 forint, járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, sőt őstermelőként negyedéves bevallást sem kell benyújtania. A 0 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó egyéni vállalkozó. A kisadózói jogviszony semmilyen jelentőséggel sem bír a társas vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak (nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra jogosít.Ugyanakkor a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozónak a folyósítás tartama alatt nincs minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége [Szocho-tv. 9. § (1) a) pontja, illetve Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja], tehát a 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaznia".Ennek megfelelően az átalányadó alapját módosítani és önellenőrzést lefolytatni nem kell. A nyugdíjazástól mindössze a járulékfizetési kötelezettség módosul: az átalányadó alapja után már csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell leróni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói, mégpedig – saját jogú nyugdíjas státuszára tekintettel – kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jogviszonyban áll. A Tbj-tv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében több jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2