35 cikk rendezése:
1. cikk / 35 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
2. cikk / 35 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés:
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
3. cikk / 35 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 35 Négygyermekes átalányadózó járulékalapja
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
5. cikk / 35 Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
6. cikk / 35 Magánszemély megbízó
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
7. cikk / 35 Szakértő költségátalánya
Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
8. cikk / 35 Adószámos magánszemély
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
9. cikk / 35 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
10. cikk / 35 Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?