13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ellátás nélkül
Kérdés: Maradhat fizetés nélküli szabadságon a gyermek kétéves koráig a jelenleg CSED-ben részesülő édesanya annak ellenére, hogy a GYED-et az apa fogja igényelni, mert így előnyösebb számukra? Amennyiben igen, akkor milyen státuszban lesz a munkavállaló? Meg kell fizetnie a munkáltatónak a minimálbér 30 százaléka alapján a közterheket ebben az esetben?
2. cikk / 13 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
3. cikk / 13 GYED-jogosultság II.
Kérdés: Le kell állítani a GYED-ellátás folyósítását a szabadság lejárta után annak a munkavállalónak az esetében, aki jelezte a munkáltatójának, hogy 2020. augusztus 1-jétől bölcsődébe fogja járatni a gyermekét, de nem áll munkába, hanem a felgyülemlett szabadsága kivétele után szeretne elmenni fizetés nélküli szabadságra?
4. cikk / 13 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
5. cikk / 13 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
6. cikk / 13 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
7. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
8. cikk / 13 Egyéni ügyvéd szülése
Kérdés: Kell szüneteltetni az ügyvédi tevékenységet a TGYÁS és a GYED igénybevételének ideje alatt annak az egyéni ügyvédnek az esetében, aki várhatóan 2014. május 9-én fog szülni, de a terhességi-gyermekágyi segélyt már a szülést megelőzően igénybe kívánja venni? Mi történik akkor, ha szünetelteti a tevékenységét az ellátások igénybevétele alatt?
9. cikk / 13 Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés
Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
10. cikk / 13 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
