Balesetitáppénz-jogosultság lejárta

Kérdés:

Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.

Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően nem teljesül a heti 36 órás foglalkoztatás, így a társaságot a továbbiakban havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Annak viszont nincs akadálya, hogy társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott, feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett [Eb-tv. 29. § (9) bekezdés]. A munkáltató tehát a jogszabályra alapozva járt el, amikor a járulékfizetési kötelezettségére a dolgozó figyelmét felhívta.Ezen a helyzeten azonban változtathat az Ausztriá-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Baleseti táppénzben részesülő mezőgazdasági őstermelő járuléka

Kérdés: Mentesül a 14 százalékos járulék megfizetése alól a mezőgazdasági őstermelő, ha munkaviszonyára tekintettel baleseti táppénzben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...csak válaszolni, kijelenthetnénk, hogy igen, hiszen a Tbj-tv. 30/A. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére megfelelő módon alkalmazni kell ugyanezen törvény egyéni vállalkozókat érintő 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...be, illetőleg a gyógyulását tudatosankéslelteti.A másik jogviszonyban végzett otthoni munka tehát nem érintia táppénzjogosultságot.Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: akeresőképtelenség ellenére fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...okán ellátás nem folyósítható [Eb-tv. 47. § (2) bekezdésének e) pontja]. Kereset híján a foglalkoztatónak ebben az időszakban járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben a keresőképtelenség üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságban történő személyes közreműködése alapján létrejött jogviszonnyal (pl. tagsági viszony, munkaviszony stb.) összefüggő járulékfizetési kötelezettséget semmilyen módon nem befolyásolja. Utána a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék fizetésére kötelezett.Az olvasónk kérdésében szereplő munkavállaló egyéni járulékfizetési kötelezettségére nem találunk semmilyen utalást, ezért röviden sorra vesszük az "alaplehetőségeket"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.