Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] ...egészen a képzés befejezéséig -tehát 2009-ben és 2010-ben is – évi 400 000 forintig adóalapba nem számítótételként sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget nem von maga után. A2009-ben juttatott önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv. általános szabályait, míg a természetben nyújtott vagyoni előny után az adó- és járulékfizetési kötelezettség a kifizetőt terhelte.2004-től az adózás módját nem a juttatás formája határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny nem keletkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az ezt meghaladó részt 44 százalékos forrásadó terheli. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az étkezési utalvány utáni járulékfizetési kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok attól függően állapítják meg, hogy az az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.