Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg, amikor a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. Mivel már nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság által határozattal megítélt kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült, és a Tbj-tv. általános szabályai szerint járulékfizetési kötelezettség alá esett.Ezzel szemben a 2012. július 1-jétől hatályos új Mt. kártérítési alapokra helyezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea, Mongólia, Japán stb.), biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából az unió koordinációs szabályait (883/2004/EK rendelet, illetve 987/2009/EK rendelet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...jogi védelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési szabályokat. Így a Tbj-tv. szerint mentes a járulékfizetési kötelezettség alól a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.