Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...hanem megbízási jogviszony keretében) láthatja el az ügyvezetői tevékenységet. Ez utóbbi jogviszonya nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, míg a személyes közreműködésére tekintettel biztosított társas vállalkozónak minősül, akit...ási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...pontjának a) alpontja értelmében a heti 36 órás foglalkoztatásban is álló egyéni és társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A fizetés nélküli...ntja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után mind a gazdálkodó szervezetet és az egyéni vállalkozót (továbbiakban foglalkoztatót), mind a tanulót járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig 4.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a személyes közreműködést folytató ügyvédnő a Tbj-tv. 27. §-aszerinti általános szabály figyelembevételével köteles a járulékfizetésikötelezettségét teljesíteni. Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén

Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...által megállapított magasabb összegű jövedelem utánegészségbiztosítási járulék fizetése nem történt, arra nem kötelezték, tehátjárulékfizetési kötelezettség hiányában táppénzkülönbözet nem állapítható meg...pított magasabb összegű jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Főállású anya egyéni vállalkozóként

Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...nemfoglalkoztat.Jelen esetben az egyéni vállalkozónak vannak alkalmazottai,tehát, ha nincs kivétje: akkor az egyéni vállalkozásban semmilyenjárulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.Amennyiben személyes közreműködésére tekintettel mégisszámol el költséget, akkor a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a társadalombiztosításijárulék-alap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határ után.Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...mellett, vagy nappali tagozatos hallgatóként folytató egyéni (társas) vállalkozó, aki esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség, járulékait a tényleges kivétje (tagi jövedelme) után fizetik meg [Tbj-tv. 29. § (6) és 28. § (3)].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó utáni járulékfizetés kérdésének megválaszolására. A társas vállalkozás tagja esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a tagnak a társaság tevékenységében történő tényleges és személyes közreműködése alapozza meg......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2