Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve olyan egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal, amelyben minimumkötelezettséget teljesített, akkor havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelte.Mindezek mellett, ha személyesen is közreműködik a társaságban (amely érdekében a társasági.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában sem minősül nyugdíjasnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben utalás történik a munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetésére......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogviszonyok

Kérdés:

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.

Részlet a válaszából: […] ...jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ez azt jelenti, hogy a kifizetést csak személyi jövedelemadó terheli, illetve – mivel járulékmentessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...középfokú szakképzettséget igényel.A Tny-tv. az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének megállapításakor a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát nem rendeli a tárgyév első napjához, ezért erre irányuló....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén

Kérdés:

Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?

Részlet a válaszából: […] ...alapján a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónak 232 000 × 30% = 69 600 forint alapulvételével kell megfizetnie.E minimális járulékfizetési kötelezettség – ami tehát a dolgozó tényleges bérét, illetve nettó jövedelmét nem érinti – a nyugdíjas.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba.A kérdésre ezért általánosságban válaszolunk. A társas vállalkozás tagjának járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben ténylegesen attól függ, hogy személyesen közreműködik-e a saját cégében, illetve hogy....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,c) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi..., és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
1
2
3
…
5