12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei
Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
2. cikk / 12 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
3. cikk / 12 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
4. cikk / 12 GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei
Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
5. cikk / 12 Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj
Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
6. cikk / 12 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
7. cikk / 12 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
8. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja
Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
9. cikk / 12 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 12 Külföldi állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
