Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...illetve A1-es igazolással.Ennek megfelelően magyarországi vállalkozásaiban az általános szabályok szerint terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.Ez azt jelenti, hogy a tényleges tagi jövedelmét 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel – a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősül, és havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli, hiszen munkaviszonyában a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát. Társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Kifejezetten az ilyen esetre vonatkozó járulékfizetési szabályokat találhatunk a Tbj-tv. 31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Végezheti-e napi kétórás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet az a kft.-tag, aki a törvényi változások miatt 2012. január 1-jétől biztosítottá vált, és főfoglalkozású társas vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat? Hogyan kell ebben az esetben rendezni a jogviszonyát? Mellékfoglalkozású társas vállalkozó lesz, vagy egyáltalán nem kell szerepeltetni a számfejtésben?
Részlet a válaszából: […] ...eleve társas vállalkozónakminősült, ügyvezetőként már nem tekinthető társas vállalkozónak, és ezen ajogcímen nem keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben az ügyvezetővel 2 órás munkaidő mellettmunkaviszonyt létesítene a társaság, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társas vállalkozástól jövedelmet vesz fel. Hozzátesszük, hogy a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerinti fogalma, ésekkortól a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell irányadónaktekinteni a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál. (Akorábbi szabályozás szerint a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A §(1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2