Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától. A közölt adatok szerint ennél a társas vállalkozásnál jövedelmet nem vesz fel, így járulékfizetési kötelezettsége sincs. Ennek ellenére a második baba születése esetén a CSED és a GYED jogosultságát - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Üzleti ajándék közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy cégnek az üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem saját dolgozónak adja? Van valamilyen értékhatár erre a juttatásra, és ha igen, akkor milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli az értékhatár feletti részt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja fogalmi meghatározása szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...(kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A járulékkötelezettségek teljesítésére kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés hiányában – semmilyen díjazás nem illeti meg, erre az időszakra szabadság sem jár. Jövedelemkifizetés nem történik, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése szerint 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor a munkáltató olyan biztosítási szerződést köt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.