Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától. A közölt adatok szerint ennél a társas vállalkozásnál jövedelmet nem vesz fel, így járulékfizetési kötelezettsége sincs. Ennek ellenére a második baba születése esetén a CSED és a GYED jogosultságát – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Alkalmi munkavállaló napidíja

Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseket. Az (1) bekezdés szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Külföldön tanuló diák egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles havi 6930 forint (napi 231 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetési kötelezettséget tehát az dönti el, hogy az érintett diák társadalombiztosítási értelemben belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Egyesületi tagok részére adott étkezési utalvány

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy polgárőr egyesület étkezési utalványt ad az önkéntes munkát végző tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő juttatást. Ezzel összhangban a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nem esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alá a Köt-tv.-ben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy, a 2011. évi CLVI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a magyarországi munkavégzését illetően kiküldetés esetén továbbra is Indiában, egyéb esetben Magyarországon esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alá. Ez utóbbi esetben a kötelezettségeket utána az általános szabályok szerint kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Vállalkozói tevékenység folytatása társadalombiztosítási ellátások alatt

Kérdés: Folytathatja a vállalkozói tevékenységet az alkalmazottja révén egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje alatt? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal.Ebből viszont egyenesen következik, hogy terhelné a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, ami alól viszont a Tbj-tv. 29/A. §-ának (2) bekezdése, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(3) bekezdései]. Az előbbiek szerinti kötelezett – tehát a cég vagy képviselője, vagy maga a foglalkoztatott – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társas vállalkozástól jövedelmet vesz fel. Hozzátesszük, hogy a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2