Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...további nélkül köthető ilyen jellegű megállapodás is.Az Efo-tv. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás azonban nem minden esetben előnyös az érintett számára, hiszen előfordulhat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a minimálbér 30 százalékát, e jogviszonya alapján is kiterjed rá a biztosítás, és szociálishozzájárulásiadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség terheli.A jogviszonyával kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségeket az albán gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Valóban saját magának kell teljesítenie a szociálishozzájárulásiadó-, valamint a járulékbejelentési és -fizetési kötelezettséget egy adószámos magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott vállalkozási díjából a kifizetője csak személyijövedelemadó-előleget vont le, mert – véleménye szerint – a többi nem az ő kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...havi vagy napi összege eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy annak harmincadrészét. Amennyiben igen, akkor fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, amennyiben nem, akkor pedig nincs biztosítás.Előbbi esetben a kifizető egyben foglalkoztatónak is minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] ...mértékkel engedi a rovat kitöltését. Ez a mi esetünkben nem megfelelő, mivel a megbízottat összesen csak 17 százalékos mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli, a különbözetet adó 1,5 százalékos munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettség nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyban álló természetes személyt kell tekinteni. Tehát, ha a magánszemélyt a Tbj-tv. 56/A. §-a alapján járulékfizetési kötelezettség terheli, akkor saját maga után, mint kifizetőnek – az említett 84 százalékos szabály alkalmazásával -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelemkorlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor az e havi nyugellátást vissza kell fizetni.Ami az adózási és járulékfizetési kötelezettséget illeti, alapvetően attól függ, hogy milyen jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatására.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően – a jogcímet természetesen megnevezve – nyilatkozhat arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. E nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.E nyilatkozattal összefüggésben az Art. 170...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szűnik meg, amikor a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. Mivel már nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság által határozattal megítélt kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-előleg-levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettségen túl nem terheli adó-, eho-, szociálishozzájárulásiadó- vagy járulékfizetési kötelezettség a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése kapcsán. Ugyanez mondható el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
2
3
12