90 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
Részlet a válaszából: […] ...látja el az ügyvezetői teendőket, amiért díjazásban(tiszteletdíjban) nem részesül, így e tevékenységére tekintettel biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Emellett, mint személyes közreműködő tag, természetesentársas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kisebbségi tulajdonos ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...Jelen esetben – tekintve, hogy az említett tagdíjazásban nem részesül – ez utóbbit javasoljuk. Ebben az esetben velekapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.Amennyiben választott tisztségviselőként havonta aminimálbér 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 31. § (5)bekezdés értelmében saját maga döntheti el, hogy melyik legyen az avállalkozása, amelyben eleget tesz a minimum-járulékfizetési kötelezettségének,azaz a tényleges kivétje vagy tagi jövedelme, de legalább a minimálbéralapulvételével megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Tbj-tv. 5. § (2)bekezdésében foglaltakból adódóan az ügyvezető jogállására (adózási, illetvetársadalombiztosítási szempontból) a választott tisztségviselőkre, és nem pediga megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani.A két külföldiügyvezetőnek nincs munkaszerződése, megbízási díjban nem részesült, így velükkapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merült fel.Két magyarügyvezető munkaviszonyban állt, jogviszonyuk helyesen került elbírálásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.