Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea, Mongólia, Japán stb.), biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából az unió koordinációs szabályait (883/2004/EK rendelet, illetve 987/2009/EK rendelet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...utánijárulékbefizetések számla javára átutalással vagy készpénz-átutalásimegbízással lehet teljesíteni. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggőbevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követőhónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve teszeleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló ténylegesmunkabére nem éri el ezt az összeget.Ez utóbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a nyugdíjjárulékot.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmának ismertetése után pedig következzenek a járulék- és eho-fizetési szabályok. A megbízási jogviszonyban álló személy után járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha e jogviszonya alapján rá a biztosítási kötelezettség kiterjed. A Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.