8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése
Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
2. cikk / 8 Nyugdíjjárulék alapja
Kérdés: Vonhat-e a cég nyugdíjjárulékot egy megbízási szerződés alapján munkát vállaló személy kérésére abban az esetben, ha a Tbj-tv. 31. § (7) bekezdése alá tartozik, amely egyébként kimondja, hogy a további jogviszonyaiból származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet? A nyugdíjjárulék alapja a két jogviszonyban sem éri el a járulékfizetési felső határt.
3. cikk / 8 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege
Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
4. cikk / 8 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
5. cikk / 8 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 8 Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei
Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
7. cikk / 8 Megállapodás szolgálati idő megszerzésére
Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
8. cikk / 8 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
