Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulék-fizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felsőhatár figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség álltfenn, majd e kereset, jövedelem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után anyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határfigyelembevételével kell megállapítani, míg ugyanezen szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy– az esedékességet követő időpontban kifizetettjárulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékok vonatkozásában – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni,amely évre (időszakra) azt kifizették, és– a...z...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgykell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napjánkerült volna sor. Ennek.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.A biztosítással.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...A nyugdíjjárulék levonásánál azonban tekintettel kell lenni arra a szabályra, hogy azt a jövedelmek után legfeljebb együttesen a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell fizetni. Kivételt képez a 3 százalékos.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet. A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik.A... napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének a figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.Ez a gyakorlatban a következő.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
2