1774 cikk rendezése:
1. cikk / 1774 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
2. cikk / 1774 Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
3. cikk / 1774 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
4. cikk / 1774 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
5. cikk / 1774 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés: Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
6. cikk / 1774 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
7. cikk / 1774 Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
8. cikk / 1774 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
9. cikk / 1774 Nyugdíjba vonuló megbízott közterhei
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
10. cikk / 1774 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
