Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...havi ellátása kétszerese meghaladja, sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezt a határt már túllépte, hacsak táppénzfolyósítás miatti járulékfizetési mentesség miatt nem csökkent a járulékalapja. Másként megfogalmazva: amennyiben 6 havi nyugdíjjárulék-alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társas vállalkozástól jövedelmet vesz fel. Hozzátesszük, hogy a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel,megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, ajárulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyikesetben 26 százalék a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...tagság esetén is csak anyugdíjjárulék-kötelezettség érvényesül, tagdíjat fizetni nem kell.]A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni. Ha a vállalkozó év közben válik kiegészítőtevékenységet folytatóvá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés feltevése jogos, valóban eltér a tagok esetében ajárulékfizetési kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.