16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
2. cikk / 16 Fiatalkorú munkavállaló
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy egy 11. osztályos középiskolás gyermek a családi vállalkozásban munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban folyamatosan munkát végezzen? Vonatkozik rá a közterhek vonatkozásában bármilyen általánostól eltérő szabály?
3. cikk / 16 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
4. cikk / 16 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
5. cikk / 16 Németországba költöző vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
6. cikk / 16 Magánnyugdíjpénztár utólagos választása
Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
7. cikk / 16 20 éves iskolás gyermek biztosítása
Kérdés: Milyen módon válhat biztosítottá egy munkavállaló 20 éves gyermeke, akinek semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, jelenleg térítésköteles iskolába jár, és eltartottként az édesanyjával él egy háztartásban? Milyen módon lehet jogosult a gyermek az egészségügyi szolgáltatásokra?
8. cikk / 16 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
9. cikk / 16 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 16 Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?