Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési kötelezettséget.Ezen ellentmondás feloldása érdekében fordult a nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...és így a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, ami alapján a cégben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Erre tekintettel kisadózóként a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatással, vagy mert más vállalkozásban biztosított társas vállalkozó, akkor őstermelőként kiterjed rá a biztosítás, és járulékfizetés is terheli.Ez utóbbit a kezdő őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, hiszen a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...közreműködik a társaságban – az ügyvezetésen kívül ki kell terjednie a további tevékenységeire is.A minimálbér fele után történő járulékfizetéssel a munkavállaló teljes körű biztosítást szerez, a társadalombiztosítás valamennyi ellátása megilleti azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Vállalkozói tevékenység beszámítása a szolgálati időbe

Kérdés: Öregségi nyugdíjba helyezése után munkaidőnek számít a rokkantnyugdíjas vállalkozói tevékenysége, ahol alkalmazottakat is foglalkoztatott?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései 2007. január 1-jétől önkéntes vállalással, majd 2007. április 1-jétől kötelező jelleggel előírták a nyugdíjjárulék fizetésének a kötelezettségét azoknak a nyugdíjas személyeknek, akik a nyugellátásuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] ...csak a tényleges kivét,illetve tagi jövedelem.)Őstermelőként viszont nem terjed ki rá a biztosítás (ebbőlkövetkezően természetesen járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik),hiszen a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében nem terjed ki azőstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...végez a társaság számára. Természetesen,ha a tag mellékszolgáltatást végez a kft.-ben, akkor ezzel összefüggésben abiztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a társas vállalkozóra irányadószabályok szerint teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...viszonya alapjánszemélyesen közreműködik a betéti társaságban. Ebben az esetben társasvállalkozóként válik biztosítottá. Ez viszont járulékfizetési szempontból aztjelenti, hogy a 131 000 forint összegű minimum-járulékalap, illetve aszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, azaz 40 000 forintot kell alapul venni, 2002. február hónaptól már az 50 000 forint az irányadó.A társas vállalkozó esetében a járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2