Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ). A 2011. évi CLVI. tv. 47. §-a alapján a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...tájékozódni. Ha olyan harmadik államba történő kiküldetésről van szó, amely Magyarországgal nem egyezményes ország, akkor a magyar járulékfizetési kötelezettségek fennmaradnak a kiküldetés ideje alatt is, ami nem zárja ki, hogy a harmadik állam joga alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] Az izraeli cégvezető állampolgárságára tekintet nélkül, mint munkaviszonyban álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel,megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, ajárulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyikesetben 26 százalék a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.