Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] ...mértékkel engedi a rovat kitöltését. Ez a mi esetünkben nem megfelelő, mivel a megbízottat összesen csak 17 százalékos mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli, a különbözetet adó 1,5 százalékos munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettség nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után mind a gazdálkodó szervezetet és az egyéni vállalkozót (továbbiakban foglalkoztatót), mind a tanulót járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozóra, aki átalányadózónak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...5 db 2-2 napos megbízási szerződést köt a magánszeméllyel,megbízásonként 100 000 forint járulékalapot képező jövedelemmel, ajárulékfizetést külön-külön kell teljesíteni, tehát a megbízások után mindegyikesetben 26 százalék a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a pontos választ az APEH által kiadotttájékoztató adja meg."Tájékoztató a biztosított mezőgazdasági őstermelőkjárulékfizetését érintő egyes kérdésekről1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] ...4500 forintra emelkedett. A negyedik kérdésre ugyancsak kedvezőválasszal szolgálhatunk, mivel a jogalkotó megszüntette a "többszörös"járulékfizetést előíró szabályt, és a tavalyi évvel ellentétben 2009. január1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja előolyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetésikötelezettséggel járna. Ebből következően a 2005. évi CXXXIX. törvény 48.§-ának (3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékot annak a társas vállalkozónak, aki többes jogviszonyúnak minősül, mert egy másik társaságban is tag?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg több társas vállalkozásban társasvállalkozóként közreműködő tag járulékfizetési kötelezettségéről a Tbj-tv. 31. §(4) bekezdése rendelkezik. Ennek megfelelően az érintettnek meg kell neveznieazt a társaságot, amelyben az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...jogállása, hiszen főfoglalkozású egyéni vállalkozóhelyett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami természetesen mind ajárulékfizetési, mind pedig a biztosítási kötelezettség szempontjából"következményekkel" jár.A járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
1
2