Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] ...idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, amely alatt a biztosítás nem áll fenn.A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.Ez a típusú megállapodás szolgálati időre és nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] ...csak a tényleges kivét,illetve tagi jövedelem.)Őstermelőként viszont nem terjed ki rá a biztosítás (ebbőlkövetkezően természetesen járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik),hiszen a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében nem terjed ki azőstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén

Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...által megállapított magasabb összegű jövedelem utánegészségbiztosítási járulék fizetése nem történt, arra nem kötelezték, tehátjárulékfizetési kötelezettség hiányában táppénzkülönbözet nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...mellett dolgozik, illetőleg ha eközben keresőképtelenné válik, éspersze függetlenül attól is, hogy az adott évben érvényes járulékfizetési felsőhatárig már megfizette a nyugdíjjárulékot.A félreértések elkerülése végett szeretnénk felhívni afigyelmet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés felső határáig megfizette. Magánnyugdíjpénztár-tag magánszemélyesetében az ekho-alap 0,1 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 50. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató abiztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapotképező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, abiztosítottat terhelő járulékot levonni, és azt az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette. A biztosítás szünetelése a járulékfizetési kötelezettség szünetelését is jelenti, ezért rendelkezik a Tbj-tv. 28. § (1) bekezdésének c) pontja úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági hónapnak kell tekinteni, és az adójóváírás figyelembe vehető. A társadalombiztosítási ellátások után semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Kivételt képez a táppénz – ide nem értve a gyermekápolási táppénzt és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.