Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam. Ettől eltérően, ha a magánszemély az önálló tevékenységét telephelye, állandó bázisa útján folytatja, akkor a telephely, állandó bázis fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, megbízás alapján végzi, amely mind a kifizető, mind a magánszemély tekintetében alapvetően befolyásolja az adózási és a járulékfizetési kötelezettséget.Ha a szakértői tevékenység végzése megbízási szerződés alapján történik, a fizetendő díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelemkorlát túllépésére december hónapban kerül sor, akkor az e havi nyugellátást vissza kell fizetni.Ami az adózási és járulékfizetési kötelezettséget illeti, alapvetően attól függ, hogy milyen jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatására.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben a díjazottaknak teljesített pénzbeli kifizetés egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...– a Németországban fennálló biztosítását bizonyító – igazolással, ezalapján pedig mentesül a magyar jogszabályok szerinti járulékfizetés alól.Tehát a jelzett igazolás birtokában a magyar társaságban betöltendő vezetőtisztségéből következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...adó csökkenthető a jövedelem 25 százalékával, legfeljebb éves szinten 50 ezer forinttal.Társadalombiztosítási szempontból járulékfizetési, vagyis a biztosítási kötelezettség megállapításához a felhasználói szerződésben lefektetett alapokhoz kell igazodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...akkor fennáll a biztosítási kötelezettség, egyébként pedig nem [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja].Ez utóbbi esetben nincs ugyan járulékfizetési kötelezettség, de a jövedelem után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást le kell rónia a kifizetőnek [Eho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségével élni.A foglalkoztatónak a jövedelemszerző tevékenység alapját képező jogviszony milyensége alapján kell meghatároznia a járulékfizetési kötelezettséget. Az egyetemista által végzett szellemi tevékenység jellegéből fakadóan a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.