Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés összetettsége nagyon jól megmutatja, hogy az ügyvezetők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének elbírálása milyen nehéz feladat elé állítja az érintetteket. Nézzük a részleteket!A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ). A 2011. évi CLVI. tv. 47. §-a alapján a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kolumbiával nincs szociális biztonsági megállapodása (és persze nem EGT-tagállamról van szó), az említett diák biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeit illetően minden vonatkozásban az általános szabályokat kell alkalmazni. Így például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány ismérvet sorolunk fel a betéti társaság beltagjával kapcsolatosan keletkező járulékfizetési kötelezettség lehetséges módozatait illetően. A bt. beltagja személyesen közreműködhet a társaság tevékenységének gyakorlásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...meg.(A nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett [jogosult] személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.)A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társas vállalkozástól jövedelmet vesz fel. Hozzátesszük, hogy a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
Részlet a válaszából: […] ...státusát a dolgozó, és ezzel aközmunkaprogramban való részvétel lehetőségét is. A harmadik akadályt azjelenti, hogy az "önkéntes járulékfizetésre" csak akkor van lehetőség, ha azillető személy biztosítási jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés utáni járulékfizetési kötelezettséget is az alapul szolgálójogviszony – munka-, vagy megbízási, vagy tagsági viszony stb. – határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Magyar munkavállaló indiai munkavállalása

Kérdés: Egy német tulajdonú magyarországi telephellyel is rendelkező cég magyar állampolgárságú teljes munkaidős munkavállalója a magyarországi részlegnél dolgozik 2008. március 31-ig, majd április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon lesz, mert ugyanezen német tulajdonú cég indiai részlegénél fog dolgozni. Mi a teendője a munkavállalónak, hogy ettől az időponttól is biztosított legyen, és szolgálati időt szerezzen? Létezik-e indiai-magyar egyezmény, amely szabályozza a két ország közötti adózás és járulékfizetés módját?
Részlet a válaszából: […] ...(Az Indiával hatályos 2005. évi CXLIV.tv.-nyel kihirdetett, kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződéspedig járulékfizetés szempontjából semmilyen előírást sem tartalmaz.)A fizetés nélküli szabadság tartama alatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
1
2