Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 2017/13. Adózási kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...tájékozódni. Ha olyan harmadik államba történő kiküldetésről van szó, amely Magyarországgal nem egyezményes ország, akkor a magyar járulékfizetési kötelezettségek fennmaradnak a kiküldetés ideje alatt is, ami nem zárja ki, hogy a harmadik állam joga alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-előleg-levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettségen túl nem terheli adó-, eho-, szociálishozzájárulásiadó- vagy járulékfizetési kötelezettség a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése kapcsán. Ugyanez mondható el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Alkalmi munkavállaló napidíja

Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni. Az Efo-tv. speciális, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását írja elő a munkavállalás, foglalkoztatás, adó- és járulékfizetés általános szabályait tartalmazó Mt.-hez, Szja-tv.-hez vagy Tbj-tv.-hez képest.Az Efo-tv. 4. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiküldött munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Külföldi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a magyar munkáltatónak, aki Magyarországon külföldi munkavállalót alkalmaz? Vizsgálni kell-e a külföldi lakhelye szerinti biztosításának meglétét?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiküldetés céljából létesítettmunkaviszonyt.Kivételes szabály, hogy a 2 évet meghaladó kiküldetésiidőtartam esetén a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történhet, ezazonban csak az érintett országok illetékes hatóságainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...dea fentiektől eltérő mód adófizetési kötelezettséggel jár a munkavállalónál.Nem szerepelt a kérdésben, de néhány szó álljon itt ajárulékfizetésről.A közösségi koordinációs szabályokat alapul véve, amunkavállaló a kiküldetés teljes időtartama alatt – mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...hovatartozását illetően. Az Európai Unió területén belülaz 1408/71/EGK rendelet 13. cikkelye alapján főszabályként a járulékfizetésikötelezettségnek abban a tagállamban kell eleget tenni, ahol a munkavégzéstörténik. A főszabály azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartoznak, s így az általános szabályokszerint kell a biztosítási kötelezettségüket elbírálni, illetve utánuk ajárulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A Magyar Köztársaság és aJugoszláv Szövetségi Köztársaság – mely 2003. február...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.