Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...fogyatékossági támogatásban részesül.Az említett ellátás nem nyugellátás, így a benne részesülő munkavállaló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell vizsgálni, hogy az általa fizetendő társadalombiztosításijárulék-alap eléri-e az említett határösszeget. Ez azonban az őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokból következően csak abban az esetben fordulhat elő, amennyiben önkéntes döntéssel vállalta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki táncművészeti életjáradékban részesül? Vonatkozik rá valamilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül nyugellátásnak, az ebben részesülő munkavállalóra az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, illetve terheli a járulékfizetési kötelezettség.Emellett vonatkozik rá a 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében kereseti korlát vonatkozik rá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő ellátás. Nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani, és a korhatár előtti ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti bányászjáradékban részesülőkhöz hasonlóan – nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, amiből következően biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani. Munkaviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a biztosítás, és minimális havi adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ezen belül egyéni járulékként meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
1
2
3
4