Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek a járulékfizetési kötelezettség alól. 2012. január 1-jétől a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja már úgy rendelkezik, hogy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...tagság esetén is csak anyugdíjjárulék-kötelezettség érvényesül, tagdíjat fizetni nem kell.]A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni. Ha a vállalkozó év közben válik kiegészítőtevékenységet folytatóvá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz, hogy afrancia-magyar állampolgárságú személy magyar cég általi megbízása alapján nekeletkezzen járulékfizetési kötelezettség, a megbízottnak E 101-es igazolássalkellene rendelkeznie. Az E 101-es igazolás azt tanúsítja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az új Gt. 91. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetés nem minősülszemélyes közreműködésnek], az ügyvezető biztosítási és járulékfizetésikötelezettségét a megbízási jogviszonyban állókra irányadó szabályok szerintkell elbírálni. Ezek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...viszonya alapjánszemélyesen közreműködik a betéti társaságban. Ebben az esetben társasvállalkozóként válik biztosítottá. Ez viszont járulékfizetési szempontból aztjelenti, hogy a 131 000 forint összegű minimum-járulékalap, illetve aszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének 50 százalékátfigyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv.előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssela magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.