Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült, és a Tbj-tv. általános szabályai szerint járulékfizetési kötelezettség alá esett.Ezzel szemben a 2012. július 1-jétől hatályos új Mt. kártérítési alapokra helyezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországnak van szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezménye (pl. Kanada, Kína, Korea, Mongólia, Japán stb.), biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szempontjából az unió koordinációs szabályait (883/2004/EK rendelet, illetve 987/2009/EK rendelet),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg-alapot nem képező – jövedelmek helyett a munkaszerződésükben meghatározott alapbér figyelembevételével teljesítette a járulékfizetési kötelezettséget. Az adott hónapban ugyanis járulékalapot képező jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz, hogy afrancia-magyar állampolgárságú személy magyar cég általi megbízása alapján nekeletkezzen járulékfizetési kötelezettség, a megbízottnak E 101-es igazolássalkellene rendelkeznie. Az E 101-es igazolás azt tanúsítja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...3. §72. pont h) alpontja], így esetükben is az általános szabályok szerint kelleljárni, azaz a javadalmazásuk után fizetendő adó- és járulékfizetésikötelezettség meghatározása során a felek között egyébként fennállójogviszonyból és a szerzés körülményeiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt nemtaláljuk meg, ami azt jelenti, hogy önmagában az adószám kiváltása nem jelentiautomatikusan a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség kezdetét is úgy,mint pl. az egyéni vállalkozónál. Ha azonban az adószámos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A §(1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...eltérő jogcímek eltérő adó- és járulékfizetésikötelezettséget eredményeznek, ezért egyenként vesszük sorba a különbözőkifizetéseket. Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...számában – 2004. 04. 06.):A Társadalombiztosítási Levelek 31. szám az 544. kérdésre adott válaszban a megbízási díj GYES, GYET alatti járulékfizetésével kapcsolatosan válaszoltak. Az 5. szám 72. kérdésre adott válaszban a GYED, GYES folyósításának ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...is jelentő – eredménykötelezettséggel együtt járó – vállalkozási jellegű jogviszony és a megbízási jogviszony között járulékfizetésre, ellátásra vonatkozóan nincs különbség. A fizikai munkára a vállalkozási jellegű jogviszony létesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
2