Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel a biztosítási jogviszonya nem áll helyre, szolgálati időt nem szerez, de legalább jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra. A járulékfizetés egyébként ebben az esetben nem egy lehetőség, hanem a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll [Eb-tv. 29. § (10) bekezdése].A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7320 forint (napi 244 forint).A járulékfizetés érdekében a belföldi magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...pontjának a) alpontja értelmében a heti 36 órás foglalkoztatásban is álló egyéni és társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Ügyvezető tag járulékfizetése működési engedély visszaadása esetén

Kérdés: Továbbra is fennáll az ügyvezető tag járulékfizetési kötelezettsége, ha a cég visszaadta a működési engedélyét, és jelenleg semmilyen bevétele, illetve kiadása nincs? Az ügyvezető munkaviszony keretében látta el a tevékenységét, jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet maga után.
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondhatjuk, hogy a cég működési engedélyének a hiánya nem akadálya annak, hogy a társas vállalkozónak minősülő tagjának a havi minimális­járulék- és adófizetési kötelezettsége továbbra is fennálljon. A jogszabály (Tbj-tv., illetve 2011. évi CLVI. tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.