Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatással, vagy mert más vállalkozásban biztosított társas vállalkozó, akkor őstermelőként kiterjed rá a biztosítás, és járulékfizetés is terheli.Ez utóbbit a kezdő őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, hiszen a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […] ...valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékotfizetni. Ebben az esetben tehát nem kerülne szóba egészségügyi szolgáltatásijárulékfizetés. Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéb biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyban végez munkát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésénekkötelezettsége szóba sem jöhet. Ehelyett terheli viszont a minimális adó- ésjárulékfizetés, azaz havonta legalább a minimálbér (vagy tevékenységétőlfüggően a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...keletkeznek: ha az érintett társas vállalkozó munkaideje Ausztriában, illetve Németországban eléri a heti 40 órát, itteni járulékfizetési kötelezettségére alkalmazni lehet a Tbj-tv. 28. §-ának (3) bekezdését: a járulék alapja a tényleges jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.