Vállalkozás bányász dolgozók részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Egyéni vállalkozása megindítása után kaphatja továbbra is a korábban bányászként megszerzett keresetkiegészítést a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak minősül a keresetkiegészítés megállapítása és folyósítása szempontjából. És mint ilyen, kötelező jelleggel járulékfizetési kötelezettség terheli, ezzel elismerve azt, hogy jövedelemben is részesül, így – ebből a szempontból – nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak minősül a keresetkiegészítés megállapítása és folyósítása szempontjából. És mint ilyen, kötelező jelleggel járulékfizetési kötelezettség terheli, ezzel elismerve azt, hogy jövedelemben is részesül, így – ebből a szempontból – nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Bányászok keresetkiegészítése

Kérdés: Valóban nem jogosult a bányászok keresetkiegészítésére az a személy, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat? Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, akinek a kérelmét elutasították?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet folytatónak minősül a keresetkiegészítés folyósítása szempontjából. És mint ilyen, kötelező jelleggel járulékfizetési kötelezettség terheli, ezzel kvázi jövedelemben is részesül, tehát – ebből a szempontból?- nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.A járulékfizetésre vonatkozó szabályok nem változnak, ha az egyéni vállalkozó később rokkantsági ellátásra lesz jogosult.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete

Kérdés:

Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?

Részlet a válaszából: […] ...kiindulni. (Például az egyéni vállalkozó azért nem volt jogosult rendszeres szociális járadékra, mert a minimálbér alapján történő járulékfizetés miatt a járulékalapot képező jövedelme bizonyosan meghaladta a minimálbér 80 százalékát.) A rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...során az a négyhavi, járulékalapot képező tényleges jövedelem,illetőleg járulékalap vehető figye­lembe, amely után – a járulékfizetési felsőhatár figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség álltfenn, majd e kereset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.