Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll [Eb-tv. 29. § (10) bekezdése].A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7320 forint (napi 244 forint).A járulékfizetés érdekében a belföldi magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...pontjának a) alpontja értelmében a heti 36 órás foglalkoztatásban is álló egyéni és társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után mind a gazdálkodó szervezetet és az egyéni vállalkozót (továbbiakban foglalkoztatót), mind a tanulót járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatónak 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Főállású anya egyéni vállalkozóként

Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...természetesenmegilleti az egyéni vállalkozót is, függetlenül attól, hogy vállalkozásábanmunkát végez-e vagy sem.Ez utóbbi ténynek a járulékfizetés meghatározásaszempontjából viszont különös jelentősége van.A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...irányítására terjed ki.Másként megközelítve, ha a vállalkozó a GYES, GYET vagy ápolási díj tartama alatt mentesülni akar a járulékfizetés alól, akkor nem számolhat el kivétet, és a vállalkozás bevételei – amennyiben nincs alkalmazottja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...anyasági ellátások finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik, szükség van a biztosítási jogviszonyra, illetőleg a járulékfizetésre, így az igénybejelentés a foglalkoztató részvétele nélkül nem lehetséges.Más a helyzet a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Tanulószerződés alapján szakképző iskolás tanulónak természetesen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, mivel ennek hiányában a foglalkoztató – egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – nem fizethetne ki számára jövedelmet.Márpedig a tanulót a képzés tartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő vállalkozó, úgy tűnik, egyik csoportba sem tartozik, hiszen nem nyugdíjas, nem tanul, és nincs egyéb jogviszonya.Így járulékfizetésére a főszabályt kell alkalmazni: vagyis legalább a minimálbér (havi 50 ezer forint) után le kell róni a fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói igazolvány visszaadása. A társas vállalkozások tagjai esetében pedig csak akkor mentesül a társaság, illetőleg a tag a járulékfizetés alól, ha a személyes közreműködést megszünteti, illetőleg szünetelteti.A személyes közreműködés időtartamáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.