Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja előolyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetésikötelezettséggel járna. Ebből következően a 2005. évi CXXXIX. törvény 48.§-ának (3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosításaszerint a munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv. általános szabályait, míg a természetben nyújtott vagyoni előny után az adó- és járulékfizetési kötelezettség a kifizetőt terhelte.2004-től az adózás módját nem a juttatás formája határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2004-től jelentősen megváltozott a természetbeni juttatások köre az Szja-tv.-ben. Míg 2003-ig azt határozta meg a jogszabály, hogy mi nem minősül természetbeni juttatásnak, 2004. január 1-jétől azt mondja ki tételesen, hogy mit kell természetbeni juttatásnak tekinteni.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékokat attól függetlenül, hogy e jövedelmet ténylegesen kifizették-e vagy sem. A minimumjárulék-fizetési, és egyáltalán a járulékfizetési szabályok tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget az evás és a nem evás társas vállalkozó között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az ezt meghaladó részt 44 százalékos forrásadó terheli. A korábbiakban már utaltunk arra, hogy az étkezési utalvány utáni járulékfizetési kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok attól függően állapítják meg, hogy az az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.