Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...további nélkül köthető ilyen jellegű megállapodás is.Az Efo-tv. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 7. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsítettfoglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- ésjárulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseitkell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 7. § (1) bekezdéseszerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utániszemélyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetvea Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi székhelyű társaságMagyarországon járulékfizetéssel tartozik utána. Az egyezmény ugyanis aszociális biztonsági koordináció általános főszabályát követi, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...választást követő öt évig fenntartható. Tehát akonkrét esetben nincs akadálya az ügyvezetői munkaviszony fenntartásának, ami ajárulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazástkövetően a munkabérből a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kötött megállapodás alapján járulékotfizetnie. A továbbiakban pedig a munkaviszonyban álló biztosítottra vonatkozóáltalános járulékfizetési szabályok szerint a munkabére után a foglalkoztatót a29 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...végeznek munkát a kft.-ben (és személyes közreműködésükre tekintettel jövedelemben nem részesülnek), ekkor velük kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem merül fel, munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban tevékenykednek, amikor is a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...13327-1/2002. – APEH Járulék főosztály 122.569.912.3/2002.; AEÉ 2002/10.)"A román jog alkalmazása esetén sincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettség a megbízási díj után, kivéve a tételes egészségügyi hozzájárulást.A harmadik lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.