Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkeztetbiztosítási kötelezettséget, és sem a kirendelt munkavállalók, sem utánuk amagyar leányvállalat nem köteles járulékfizetésre. Az Mt. hatálya ugyaniskiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a MagyarKöztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...13327-1/2002. – APEH Járulék főosztály 122.569.912.3/2002.; AEÉ 2002/10.)"A román jog alkalmazása esetén sincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettség a megbízási díj után, kivéve a tételes egészségügyi hozzájárulást.A harmadik lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.